Fáj a hasa? Fájahasam.hu

• túlságosan telt gyomor
• puffadás, bélrendszerben felhalmozódó gázok
• dohányzás
• túlzott mértékű alkoholfogyasztás
• túl zsíros ételek fogyasztása
• túl fűszeres ételek fogyasztása
• túlzott csokoládé fogyasztás
• helytelen életmód
• záróizom renyhülése
• antibiotikumok, nem-szteroid gyulladásgátlók

A gyomorégés oka a nyelőcsőbe (és esetleg a garatba is) visszaáramló savas gyomortartalom nyálkahártyát és egyéb szöveteket irritáló hatása. A ’visszaáramlás’ szó idegen megfelelője a ’reflux’, ezért is szokás a gyomorégést és a reflux-betegséget közösen tárgyalni. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a két kifejezés jelentése nem azonos. A gyomorégés önmagában csak alkalomszerű tünet, amit a nyelőcsőbe visszaáramló gyomorsav okoz, míg a reflux-betegség az időről-időre huzamosabban előforduló tünetegyüttest jelenti.

A gyomorsav visszaáramlásának több oka is lehet, amik nem teljesen függetlenek egymástól. Ezek helyes felismerése és értékelése fontos támpontot nyújthat az orvosnak, a diagnózis felállításához azonban rendszerint egyéb vizsgálatok is szükségesek.

A reflux betegség hátterében állhat a megemelkedett hasüregi nyomás, ami egyénenként változó mértékben, megfelelően működő záróizom mellett is, megemeli a savas gyomortartalom visszaáramlásának és ezzel együtt a gyomorégés kialakulásának veszélyét. Oka lehet az elhízás, terhesség, vagy a gyomor ürülési zavara.

A nyelőcső és a gyomor határán lévő záró izomgyűrű elégtelen működése már inkább a reflux-betegségben szenvedőkre jellemző. A gyomor és a nyelőcső közt van egy körkörös záróizom, ami normális esetben megakadályozza a gyomortartalom visszafolyását a nyelőcsőbe. Ha ez valamiért nem tudja teljesíteni a feladatát-meggyengül, vagy visszacsúszik a mellüregbe- a gyomorsav visszafolyhat a nyelőcsőbe és azon keresztül akár a garatba is. A visszaáramló gyomorsav idővel a nyelőcső védtelen nyálkahártyájának károsodását okozhatja. Ezen záróizom ellazulását és ezáltal a gyomorsav nyelőcsőbe történő visszafolyását segítik elő a zsíros ételek, a csokoládé és az alkohol, míg a fűszeres ételek, a kávé, teák, citrus félék, a dohányzás a fokozott sav képzés kapcsán okozhatnak tünetet.

Az alkalomszerűen jelentkező gyomorégés legjellemzőbb okai lehetnek pl. a túlságosan telt gyomor, vagy a puffadás. A túlságosan telt gyomor, vagy a bélrendszerben felhalmozódó gázok (puffadás) miatt megemelkedik a nyomás a hasüregben, ami egyénenként változó mértékben – megfelelően működő záróizom mellett is - megemeli a savas gyomortartalom visszaáramlásának és ezzel együtt a gyomorégés kialakulásának veszélyét. Ennek megfelelően a gyomorégés megelőzhető a mértékletes táplálékbevitellel, esetleg puffadás ellen használt szerek alkalmazásával.

A dohányzás és a túlzott mértékű alkohol fogyasztás összetett módon befolyásolja a gyomor-bélrendszer működését, ami szintén vezethet gyomorégés kialakulásához. Befolyásolják a táplálék továbbításának sebességét, a termelt gyomorsav mennyiségét, a védelmet nyújtó nyálkahártyák működését.

Zsíros és fűszeres ételek, valamint a csokoládé fogyasztása leginkább a gyomorsav termelését fokozzák, de egyéb módon is hatnak az emésztőrendszerre. Ezek szintén növelik a tünetek kialakulásának kockázatát.

A nyelőcső „továbbító” funkciójának és a gyomor előtt lévő záróizomnak gyengülését sok minden okozhatja: betegségek, helytelen életmód, sérülés, stb. A visszafolyást gátló rendszerek sérülése esetén már olyan, elsőre banálisnak tűnő dolgok is okozhatnak gyomorégést, mint a vízszintes testhelyzet. Ezért is ajánlott a reflux-betegségben szenvedőknek az ágyuk feji részének megemelésével csökkenteni alvás közben a visszaáramlás esélyét.

Gyomorégést és nyelőcsőgyulladást okozhatnak egyes gyógyszerek, vagy egyéb maró hatású anyagok is. A gyógyszerek által okozott nyelőcsőgyulladásért és a hozzá kapcsoltan jelentkező gyomorégés szerű fájdalomért egyes adatok szerint akár az esetek 50%-ában antibiotikumok tehetők felelőssé (ú.n. tetraciklin antibiotikumok, pl.: doxycyclin). Jelentősek még a gyógyszerek által okozott gyomorégés és nyelőcsőgyulladás szempontjából az úgynevezett nem-szteroid gyulladásgátlók is (fájdalom- és lázcsillapítók legnagyobb része).