Fáj a hasa? Fájahasam.hu

A gyomorfekély és a nyombélfekély régi problémája az emberiségnek, mivel lehetséges kiváltó okainak egy része közel egyidős a civilizációval, de jelentősebb előretörése a viszonylagos jóléti társadalmi berendezkedés elterjedésével hozható párhuzamba. Időben napjainkhoz közeledve egyre jelentősebbek olyan kiváltó okok, mint a túlzott alkoholfogyasztás, vagy a nagy mennyiségű gyógyszerszedés. Ennek megfelelően a betegség kezelésében jelentős fejlődés volt az idők során.

Kezdetben szinte kizárólag sebészi úton tudták gyógyítani a betegséget, mivel sem a kiváltó okait nem ismerték pontosan, se nem álltak rendelkezésre megfelelő gyógyszerek a kezeléshez. A gyomorfekély kezelése korábban szinte egyet jelentett a műtéti megoldással, mígnem megjelentek a savlekötő készítmények, majd pedig a savtermelést gátló gyógyszerek is, ezen utóbbi gyógyszerek valódi fordulópontot jelentettek. Különösen az ún. proton pumpa gátló készítmények (pl.: pantoprazol, lansoprazol, esomeprazol, omeprazol) elterjedésével volt érzékelhető a változás, melyekkel már a többszörös fekély is jól gyógyítható.

Fordulópont 1983-ban (!) érkezett el, amikor Marshall és Warren nevű kutatatók felismerték az összefüggést a gyomor és a nyombél fekélyes elváltozásai és egy baktériumfaj jelenléte közt. A gyomorfekély és nyombélfekély kiváltó okai közül mindmáig az egyik legjelentősebb az ún. Helicobacter pylori [link] (ejtsd: helikobakter pilóri). Ez egy spirális (helikális) baktérium, ami már több mint száz éve ismert, de a gyomorfekéllyel csak az 1980-as években kezdték összefüggésbe hozni. Először Camphylobacter pylorinak (ejtsd: kamfilobakter) nevezték, pontos genetikai azonosítása után kapta jelenlegi nevét. A gyomorfekélyben szenvedők 70-90%-a, a nyombélfekélyben szenvedők 90-95%-ában kimutatható a Helicobacter pylori fertőzés.

Fejlődő országokban a felnőtt lakosság akár 80-90% is hordozó lehet, fejlett országokban ez az arány 40 év alattiakra kb. 20%, a teljes felnőtt lakosságot tekintve 50% körüli. Megbetegítő képessége ugyanakkor nem túl erős: a hordozók csupán 10-15%-ában alakul ki fekély életük során.

Ennek megfelelően az eredményes gyógyszeres kezelésről a célzott antibiotikum kezelés bevezetése óta van értelme beszélni. Ez megfelelő kiegészítő kezeléssel és életmóddal a baktérium okozta fekélyek kb. 95%-ában sikeresen meggyógyítja a beteget.

Kevésbé régi keletű okok által kiváltott gyomorfekély és nyombélfekély (mint bizonyos gyógyszerek, vagy alkohol túlzott fogyasztása, túlzottan stresszes életmód) általában életmód és étrendváltás hatására is meggyógyul. Természetesen savcsökkentő gyógyszerek, vagy bélmozgást fokozó gyógyszerek támogatása mellett ez a folyamat általában gyorsabb.