Fájahasam.hu

Gyógyszeres kezelés gyomorfekély esetén

Mon, 02 May 2011 00:00:00 +0200

A fekély betegség gyógyításának alapja a betegség kialakulásában szerepet játszó gyomornyálkahártyát károsító tényezők - elsősorban a gyomorsósav - hatásának csökkentése, emellett a nyálkahártyát védő tényezők hatásának növelése. Jelenleg a legkorszerűbb és legszélesebb körben alkalmazott gyógyszeres kezelés az ún. proton pumpa gátlók alkalmazása, melyek a gyomorban a sósavat képző sejtek működését közvetlenül gátolják, hatásuk gyors és tartós, emiatt a fekélyes fájdalmat hamar szüntetik.

Ugyancsak a gyomor sósav termelését gátolják az ún. H2-receptor blockoló készítmények is, melyek szintén rendkívül gyorsan fejtik ki hatásukat, azonban tartós alkalmazásuk mellett hozzászokás alakulhat ki. A gyomorfekély gyógyulását segíthetik elő az ún. antacidák, melyek közömbösítik a gyomorban lévő sósavat, emellett növelik a gyomornyálkahártya regenerációs készségét és a védő nyákréteg vastagságát, mindezek révén a fekélyes fájdalmat szinte azonnal szüntetik.

A sucralfat a gyomorfekély képződésének helyén, a nyálkahártya károsodás területén fejti ki hatását, a nyálkahártya regenerálódását segíti elő. Abban az esetben, ha a fekélybetegség hátterében Helicobacter pylori fertőzés igazolódik, úgy annak kiirtása szükséges, melyet két antibiotikum és egy proton pumpa gátló egy hetes kombinált alkalmazásával tudunk megtenni.

A Barrett nyelőcső kezelési lehetőségei

Thu, 31 Mar 2011 00:00:00 +0200

A hosszan tartó savas reflux következtében a nyelőcső alsó záróizom feletti szakaszán a nyálkahártya sejtjei átalakulnak, a bél vagy a gyomor nyálkahártya sejtjeihez hasonlókká válnak. A Barrett elsősorban 40 év feletti elhízott férfiakban alakul ki gyakrabban, jelentőségét pedig az adja, hogy kialakulását követően megnő a mirigysejtes nyelőcsődaganat kialakulásának veszélye.

A nyálkahártya elváltozás nem visszafordítható, de lelassítható folyamat, melyhez elsősorban a reflux betegséget kell kezelni. Enyhébb nyálkahártya eltérés esetén elegendő az életmódváltoztatás, azaz zsír- és fűszerszegény diéta tartása, a dohányzás és a kávé fogyasztás mellőzése, emellett pedig tartós savtermelést gátló (ún. proton pumpa gátló) kezelés.

A nyálkahártya elváltozás súlyosságától függően szóba jöhet a nyálkahártya endoscopos úton történő leégetése, esetenként a reflux betegség műtéti megoldása is eredményes lehet, a legsúlyosabb esetekben azonban az érintett nyelőcső szakasz eltávolítása szükséges. A Barrett súlyosságától függetlenül a betegek gondozása, rendszeres ellenőrzése javasolt, mely időszakos gyomortükrözést és az érintett nyelőcső szakaszból történő szövettani mintavételt jelenti.

A biopszia eredménye alapján lehet hogy lisztérzékeny vagyok?

Mon, 28 Mar 2011 00:00:00 +0200

Tisztelt Doktornő!
Szeretném, ha segítene a következő biopszia megfejtésében. Vékonybél nyálkahártya részletek láthatók minimális lymphocytas lobos infiltratioval. Más kórjelző elváltozás nem tapasztalható. Immunhisztokémiailag a villus epithelben 100 sejtjére vonatkoztatva 30CD3/CD8 positiv lymphocyta észlelhető. CD4 positiv lymphocytak elszórtan az interstitumban detectalhatók. Dg:Duodenalis mucosa enyhe ineraepithelialis lymphocitosisa , amely felveti a coeliaika lehetőségét. Corpus és antrum gastricus mucosa mintái láthatóak kórjelző elváltozás nélkül.Immunhisztokémiailag az anyagban Heliobacter pylori microorganizmusok nem detectalatók. Dg:Gasricus mucosa minták korjelző nélkül. Annyit sikerült megértenem a leletből, hogy a helobakteriális teszt negatív lett, viszont valószínűleg lisztérzékeny vagyok?! A biopszia alapján mennyi % lehet ennek az esélye? Beutaltak vérvételre, nyílván, hogy teljesen kizárják vagy megerősítsék a coeliaika lehetőségét. Ennek az eredménye kb 5 hét múlva lesz meg. Kérem segítsen!
Köszönettel Edit

Kedves Edit!
A szövettani lelet alapján sajnos valóban felmerül, hogy Önnek lisztérzékenysége van, ugyanis előfordul, hogy enyhébb esetekben nincs meg a lisztérzékenység valamennyi szövettani jele. Ilyenkor vérből antitesteket szoktunk nézni, illetve nagyon kétes esetekben lehetőség van genetikai vizsgálat elvégzésére is, esetleg újabb szövettan vételére a vékonybél több pontjáról.

Kérdését köszönöm!

Gyógyszeres kezelés reflux betegség esetén

Mon, 21 Mar 2011 00:00:00 +0100

Nagyon enyhe esetben alkalmazhatók a patikákban vény nélkül kapható, gyomorsavat lekötő készítmények, melyek a savat lekötve a panaszokat gyorsan szüntetik, azonban hatásuk csak rövid ideig tart. Abban az esetben, ha a savlekötőket gyakran kell alkalmazni, vagy szedésük mellett is jelentkeznek a panaszok, úgy gyomorsav termelést gátló gyógyszeres terápia bevezetése szükséges.

A reflux betegségben leghatékonyabban alkalmazott készítmények az ún. proton pumpa gátlók, melyek a gyomorban közvetlenül a savat termelő sejteket gátolják. A legújabb készítmények hatásukat gyorsan kifejtik és emellett tartósan hatnak. A kezelés során a proton pumpa gátló gyógyszerek adagját fokozatosan kell csökkenteni addig a minimális dózisig, amely mellett a beteg még panaszmentes illetve lehetőség szerint meg kell próbálni a terápiát teljesen leépíteni, esetenként helyettük ún. H2 receptor blokkoló készítmények alkalmazhatók.

A H2 receptor blokkolók szintén a gyomorsav termelését gátló gyógyszerek, melyek az éjszakai savszekréciót csökkentik jelentős mértékben, hátrányuk, hogy hozzászokás alakulhat ki velük szemben, vagyis alkalmazásuk kapcsán folyamatos dózisnövelés szükséges ugyanazon hatás fenntartásához.

Hogyan terjed a Helicobacter pylori?

Fri, 04 Mar 2011 00:00:00 +0100

A Helicobacter pylori spirális alakú baktérium, melyet 1983-ban észleltek először, különleges enzimjének köszönhetően a gyomor extrém savas közegében is életképes. A baktérium emberről emberre terjed elsősorban faeco-oralis úton, azaz széklettel szennyezett étel, eszközök révén. Maga a fertőzés az esetek jelentős részében már csecsmő- illetve gyermekkorban megtörténik és a kórokozó évekig, évtizedekig képes a gyomor nyálkahártyájában élni.

A kórokozó az emberiség kb. 50 %-ban van jelen, azonban a fejlődő országokban a lakosság kb. 80-90 %-a fertőzött, ennek hátterében elsősorban az ott élők rossz szociális körülményei állnak. A Helicobacter pylori fertőzés esélyét alapvető szocio-ökonomikus körülmények határozzák meg, így a lakások zsúfoltsága, a vezetékes víz hiánya, gyermekkori közös ágyhasználat és a szennyvíz elvezetésének módja.

A baktérium fertőzőképessége ezzel együtt nem túl nagy, így csak a hordozók kb 10-20%-ánál alakul ki gyomorfekély vagy nyombélfekély, ami a baktérium jelenlétével összefüggésbe hozható.

Műtéti megoldás reflux betegség esetén

Mon, 28 Feb 2011 00:00:00 +0100

Amennyiben ezen záróizom meggyengül, vagy evési szünetekben is túlzottan gyakran kinyílik, úgy a sav könnyen a nyelőcsőbe juthat. A betegek tüneteinek enyhítésére elsősorban életmódbeli változások javasolhatók, illetve gyógyszeres savcsökkentő kezelés. Abban az esetben, ha a gyógyszeres kezelés nem elegendő, vagy csak maximális gyógyszeres terápiával uralhatók a tünetek és a gyógyszerek mennyiségét csökkenteni nem lehet, úgy lehetőség van a reflux betegség műtéti megoldására.

A műtét, az ún. Nissen fundoplicatio, mely laparascopos eljárással történik, ennek során csupán apró metszéseket ejtenek a hasfalon. A beavatkozás során megerősítik a gyomor és a nyelőcső között található meggyengült záróizmot, mely ezáltal ismét megfelelő gátat tud biztosítani a savval szemben. A műtétet megelőzően részletes funkcionális kivizsgálás, azaz a gyomortükrözésen túl nyelőcső manometria és 24 órás pH-mérés szükséges.

3 éves unokám reflux beteg. Kigyógyulhat-e belőle?

Mon, 21 Feb 2011 00:00:00 +0100

Kedves Doktornő!
3 éves unokám reflux beteg. Ha valamilyen betegséget elkap (nátha, influenza, hányás-hasmenés) akkor felszaporodik a sav és hányni kezd. Citrusfélét nem ehet, mert allergiás (viszketés, ekcéma). Hogyan lehet kivizsgálni azt, hogy mi okozza a sav túltengést? Kigyógyulhat-e belőle? Köszönettel.

Kedves Kérdező!

A reflux betegség kivizsgálásához az esetek jelentős részében elegendő a tünetek értékelése, ezen túl azonban lehetőség van kontrasztanyagos nyelés vizsgálatra, vagy akár 24 órás nyelőcső pH mérésre, súlyosabb esetben gyermekeknél is lehet végezni gyomortükrözéses vizsgálatot, de természetesen azt altatásban.

A kezelésében segíthet az ágy végének megemelése, étkezést követően a gyermek minimum 2 óráig függőleges helyzetben tartása, szoros ruházat kerülése, gyakoribb kis volumenű étkezések, a gyermek számára a panaszokat provokáló ételek, italok (pl.: narancs, hagyma, csokoládé, szénsavas üdítő) kerülése. Amennyiben ez nem elegendő gyermekeknél is lehetőség van gyógyszeres kezelésre. A reflux betegséget szerencsére nagyon sok gyermek kinövi.
Kérdését köszönöm!

Zsíros étel nem, cigi nem, kávé és bor igen

Wed, 09 Feb 2011 00:00:00 +0100

Többnyire egészségesen táplálkozunk, még az ünnepek idején is igyekszünk erre odafigyelni, de még mindig nem eléggé. Már nem divat a cigi, viszont a kiskorúak fele fogyaszt alkoholt, sokszor iszunk bort és rövidet, és rengeteget kávézunk. A Fájahasam.hu a reflux betegség rizikófaktorait mérte fel.

A Karácsony és a Szilveszteri időszak utánra időzítettük azt a felmérését, melyben a hasfájásos panaszok okozóira fókuszáltunk. Ezek pedig az általánosságban is az egészségtelen életmódhoz kötődő szokások, mint például a túlzott csokoládéfogyasztás, a dohányzás és kávézás, alkoholizálás és a túl zsíros, fűszeres ételek előnyben részesítése.

A vizsgálat elsődleges tárgya az volt, hogy az ünnepek alatti étkezésünkkel mennyire okozunk önmagunknak refluxos panaszokat. Meglepő, hogy a tesztet kitöltők több, mint 50 %-a egészségesen táplálkozik. A panaszokat elősegítő fűszeres, zsíros ételek ritkábban kerültek még az ünnepi asztalra is. A tradicionális karácsonyi fogásnak számító halászlé a válaszadók közel felénél nem is volt a menü része, és csak 2%-ra mondható el a túlzott fogyasztás. Hasonló a helyzet a töltött káposzta terén. Szintén meglepő eredmény, hogy a klasszikus karácsonyi csokoládé, a szaloncukor fogyasztása is maximum napi 1-2 szemet jelentett a válaszolók 80%-ánál. Mindezek ellenére az összes megkérdezett közül mintegy 35% észlelt legalább egyszer refluxos panaszokat.

A dohányzás, alkohol fogyasztás terén összességében nagyon jó eredmények születtek. 10 % alatti volt azon válaszolók száma, akik több mint napi 1 csomag cigarettát szívnak, de a megkérdezettek 70%-a egyáltalán nem gyújt rá. Szintén 10 % alatti volt a rendszeres alkoholt fogyasztók száma. A mélyebb kiértékelést nézve azonban szomorúnak mondható az az eredmény, mely szerint a 18 év alattiak több mint fele legalább bulik alkalmával italozik. A teszt sem cáfolja meg azt a sztereotípiát, hogy a magyar boros nemzet – nem csak az ünnepi ételek mellé, de általában is magas arányban azt kedveljük. Meglepő és elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a röviditalok a sör népszerűségével vetekszenek, 12% töményhez nyúl leggyakrabban. Elkeserítő a helyzet a kávézás kapcsán. A megkérdezettek harmada naponta többször is iszik, és 4 emberből 3 rendszeres fogyasztó.

A reflux betegség tünetei a válaszolók kétharmadánál egyáltalán nem jelentkeztek. Azok azonban, akik a panaszok megjelenéséről számoltak be, a rendszeresen dohányzó, alkoholt, kávét és zsíros ételt fogyasztók közül kerültek ki. A Karácsonykor legalább napi 10 szaloncukrot megevő, vagy túlzott mértékben halászlét és töltött káposztát étkező, illetve a napi rendszerességgel alkoholt fogyasztó válaszolók 80%-a legalább egy alkalommal szenvedett refluxos tünetektől. A teszt kiértékeléséből is jól látható, hogy nagyon sok esetben már önmagában az étkezésünk megváltoztatásával, illetve a dohányzásról, a rendszeres kávé- és alkoholfogyasztásról való leszokással csökkenthetjük a panaszokat és javíthatjuk életminőségünket.

A részletes eredményekről itt olvashat.

Mikor gondoljunk reflux betegségre?

Wed, 02 Feb 2011 00:00:00 +0100

A reflux betegség legtípusosabb tünete a gyomorégés, mely a has felső, középső részén érzett maró, kellemetlen érzést jelöli. Ezt a fájdalmat előre hajolás, fizikai munka, lefekvés, fűszeres ételek, kávé, alkohol fogyasztás fokozhatja. A betegség gyakori tünete a savas regurgitáció, azaz kis mennyiségű savas gyomortartalom nyelőcsőbe illetve szájba történő visszaáramlása. Időszakosan enyhe émelygés, hányinger is kialakulhat. A tünetek sok esetben azonban nem ilyen egyértelmű módon jelentkeznek.

Számtalan beteg esetében gyomor, nyelőcső égés nélkül is jelen lehet reflux betegség. Ez esetben beszélünk atípusos tünetek megjelenéséről, savas reflux légutakba kerülve köhögést fulladást, rekedtséget, asthma-szerű tüneteket vagy akár visszatérő tüdőgyulladást is okozhat. Kiváltója lehet kellemetlen szájszagnak, fogszuvasodásnak, idült gégegyulladásnak, fülfájásnak is.

Abban az esetben, ha tartós légúti panaszok hátterében tüdőgyógyászok, fül-orr-gégészek kiváltó okot igazolni nem tudnak, típusos tünetek nélkül is mindig gondolni kell reflux betegségre. Vészjósló tünetek megjelenése esetén, mint például a nyelési nehezítettség, fájdalmas nyelés, vérzés, vérszegénység, fogyás, ismétlődő hányás, minden esetben gyomortükrözést kell végezni, mivel ezek a tüneteke a reflux betegség súlyos szövődményeire utalhatnak.

Égő hátfájdalom, puffadás, gyomorégés - mi lehet a bajom?

Mon, 24 Jan 2011 00:00:00 +0100

T.Doktornő
Égő hátfájdalom, puffadás, gyomorégés, kétoldali felhasi keményedes, gyors teltségerzet, evés utáni enyhe hasfájdalom, néha agyagszínű széklet, bélgörcs - 27 éves férfi. Ezekből a tünetekből mire gondol?
Köszönettel...

Kedves Kérdező!
A panaszai hátterében több dolog is állhat. Az agyag színű széklet mindenképpen figyelem felhívó, mert az epeúti betegségre is utalhat. Felhasi fájdalmat, étkezés után jelentkező korai teltségérzést, puffadást epekövesség is okozhat, úgyhogy első körben én hasi UH elvégzését javasolnám. Amennyiben nincs epeköve, úgy további kivizsgálás szükséges Helicobacter pylori fertőzés illetve reflux betegség, esetleges fekély betegség irányába.

Kérdését köszönöm!

Gyomorfekélyem van - zöldfűszerek és tejtermékek fogyasztása megengedett-e?

Fri, 14 Jan 2011 00:00:00 +0100

Tisztelt Doktor Nő!
Kiderült gyomortükrözés során, hogy gyomorfekélyem van, ami nemrég vérzett. Fűszermentes folyékony-pépes diétát írtak elő a savlekötő mellé. Kérdésem az lenne, hogy a zöldfűszerek fogyasztása megengedett-e, vagy azokat is kerülnöm kellene? Tejtermékek fogyasztásával mi a helyzet? Tudnak ajánlani esetleg egy listát, amely tartalmazza a mit lehet és mit nem ételeket? Illetve nagyon régóta van komoly puffadásos tünetem. Több internetes felületen láttam, hogy ez a gyomorfekélynek egy tünete. Hol az összefüggés? (Az még nem derült ki hogy helicobacter okozza -e a fekélyemet)
Válaszát köszönöm előre is.

Kedves Szilvia!

A fekély betegség diétája során alapvető a rendszeres táplálkozás és a túl fűszeres és zsíros ételek kerülése. Elsősorban a piros paprika, bors, citrusfélék kerülése a cél, egyéb jellegű fűszereket nyugodtan alkalmazhat, de természetesen azt is mértékkel.

Ami talán kevésbé ismert, hogy a hagyma, fokhagyma is rontja a panaszokat, melyek alkalmazását most minimalizálnia kell. A tej kérdése régóta vitatott, hiszen a tejben lévő calcium is tudja fokozni a sav termelést, mindenesetre, ha nem túl nagy mennyiségben fogyasztja, akkor meg lehet próbálkozni vele. Részletes listát jelenleg nem tudok küldeni, viszont már folyamatban van az összeállítása, és hamarosan az is megtalálható lesz a honlapunkon - érdemes tehát visszalátogatni.

Puffadást okozhat fekély mellett az Ön által is említett Helicobacter fertőzés illetve, ha a gyomor kimenetében van a fekély, akkor az gátolhatja a gyomor ürülését, mely szintén puffadással, korai teltségérzéssel járhat, ez elsősorban viszont gyógyszeresen kezelhető.

Köszönöm kérdését!

A Barrett nyelőcsőről

Thu, 06 Jan 2011 00:00:00 +0100

Bizonyos esetekben az átalakult sejtterület alig észrevehető, és csak a nyelőcső legalsó, gyomorszájhoz legközelebbi szakaszát érinti; máskor azonban a Barrett-szindróma több centiméternyire is kiterjedhet a nyelőcsőben. Minden esetben a szövettani vizsgálat dönti el, hogy a nyálkahártya átalakulás megtörtént-e illetve, hogy az milyen jellegű.

A Barrett nyelőcső általában hosszú, tíz-tizenöt éve fennálló betegség után alakulhat ki, a reflux betegséggel küzdők mintegy tíz százalékánál, jelentőségét pedig az adja, hogy nagymértékben növeli a mirigysejtes nyelőcsődaganat kialakulásának veszélyét. A leggyakrabban a negyven év feletti, túlsúlyos férfiaknál fordul elő, főként azoknál, akik már hosszú évek óta küzdenek reflux-betegséggel. A Barrett nyelőcső a reflux betegség tünetein kívül egyéb tüneteket nem okoz, éppen ezért fontos a tartós tünetekkel rendelkeő reflux betegek gyomortükrözéses vizsgálatának elvégzése.

A Barrett metaplasia kezelése az esetek jelentős részében a reflux betegség kezelésével megegyerző, azonban abban az esetben, ha a szövettan súlyos elváltozásokat talál, akkor akár műtéti beavatkozásra is szükség lehet. A betegség tartós követést igényel, szövettani súlyosságától függően kell időszakosan kontrollálni gyomortükrözés során.

Várható, hogy a reflux betegségem teljesen meggyógyul, vagy ezzel kell együtt élnem?

Thu, 06 Jan 2011 00:00:00 +0100

Kedves Doktornő! Időszakosan visszatérő gyomorégésem van, ami miatt ismételten gyógyszert kell szednem. Várható, hogy a reflux betegségem teljesen meggyógyul, vagy ezzel kell együtt élnem?

Kedves Kérdező!
A reflux betegség nagyon gyakran lángol fel tavaszi és az őszi hónapokban, sok betegnél találkozunk azzal, hogy a korábban elhagyott gyógyszert ezekben az időszakokban ismételten vissza kell adni. Sajnos nem minden beteget tudunk véglegesen tünetmentessé tenni, különösen akkor, ha pl. a betegséget fenntartja egy ismert rekeszsérv, vagy gyenge nyelőcső záróizom. Abban az esetben, ha a betegnek állandóan gyógyszer szedésre van szüksége illetve, ha gyógyszeresen nem tudjuk panaszmentessé tenni, akkor akár műtéti megoldás is szóba jöhet. Úgy gondolom, hogy Ön még nincs ebben a stádiumban, hiszen, ha átmenetileg is, de gyógyszermentessé tehető. A gyógyszermentes szakaszokat pedig életmódbeli és étrendi változtatásokkal ki tudja nyújtani.

Diétás tanácsok az ünnepekre

Fri, 17 Dec 2010 00:00:00 +0100

A zsíros, hagymás ételek, a csokoládé és az alkohol csökkenti a gyomor és a nyelőcső között található záróizom nyomását, mely a gyomortartalom nyelőcsőbe történő visszajutását eredményezheti. A fűszeres ételek a savtermelés fokozásával segítik elő a panaszokat. A halászlé, annak fűszeressége miatt kerülendő reflux betegek számára, a hal fogyasztása elsősorban rántva, vagy párolva javasolt. A töltött káposzta, pörkölt alapú illetve sok hagymával készült, fűszeres ételek szintén fokozzák a betegek panaszait, melyeket tanácsos kerülniük.

Sok beteg számára nem ismert, hogy a csokoládé, így a szalon cukor fogyasztása is elősegítheti a reflux kialakulását, éppen ezért rendkívül fontos csokoládé fogyasztása esetén a mértékletesség tartása. A bors, mustár, torma és az ecet a savtermelés fokozásával segítheti elő a panaszok kialakulását, ezért fogyasztásuknak korlátozása szükséges a betegek számára. Tanácsos ünnepek alatt is többször keveset enni, mint egyszerre sokat, mivel telt, feszülő gyomor mellett könnyen visszajuthat a savas gyomortartalom a nyelőcsőbe, emellett este lefekvés előtt 2 órával a táplálkozást mellőzni kell.

Az ünnepek kapcsán gyakrabban fogyasztunk alkoholt, mely szintén csökkenti a nyelőcső és a gyomor közti záróizom nyomását, és okoz ezáltal panaszokat, éppen ezért az alkohol fogyasztás kerülése sokat segíthet a reflux megelőzésében.

A reflux betegség okai

Wed, 08 Dec 2010 00:00:00 +0100

Ezen záróizom gyűrű gyengeségét okozza a rekeszsérv illetve a zsíros ételek, a csokoládé, borsmenta és hasonló fűszerek fogyasztása valamint az alkohol fogyasztás és a dohányzás is. Természetesen étkezés kapcsán ez a záróizom gyűrű spontán elernyed, ilyenkor pedig savas gyomortartalom jut vissza a nyelőcsőbe, amit nem tekintünk betegségnek, akkor azonban, ha a záróizom étkezések közti szünetekben is spontán ellazul, és ez gyakran ismétlődik, az reflux betegség kialakulásához vezethet.

Abban az esetben, ha a nyelőcsőbe gyomortartalom jut vissza, ott egy védekező mechanizmus indul el, melynek célja a nyelőcső nyálkahártyájának védelme, ennek kapcsán fokozódik a nyálkahártya vérátáramlása, fokozódik a nyák termelés és beindul egy olyan perisztaltikus hullám, mely a gyomortartalmat visszajuttatja a gyomorba. Amennyiben ez a védekező mechanizmus bármely pontján sérül, úgy a nyelőcső nyálkahártya hosszan érintkezik a gyomortartalommal, mely tünetekhez és ezáltal betegséghez vezet.

A nyelőcső mozgásának csökkenése elsősorban bizonyos belgyógyászati betegségek mellett fordulhat elő, így pl.: Scleroderma mellett. A reflux betegek 50-60 %-ban a gyomortartalom kiürülésének lassulása vezet a tünetekhez, melynek hátterében állhat a gyomor kimenetében található fekély betegség vagy cukorbetegséghez társuló idegi eredetű lassult gyomorműködés. Hasüregi nyomás megnövekedésével okoz reflux betegséget az elhízás és a terhesség is.

Sokszor fáj a gyomrom - elkerülhető a gyomortükrözés?

Wed, 08 Dec 2010 00:00:00 +0100

Nagyon sokszor fáj a gyomrom, de nem merek orvoshoz fordulni, mert félek a gyomortükrözéstől. Ön szerint mit tegyek, ki lehet valahogy kerülni a tükrözést?

Kedves Kérdező!
Amennyiben Ön 45 év alatti, nem fogyott, nem vérszegény, nem ürít véres székletet és nem szokott hányni és csupán a gyomortáji fájdalom a panasza, akkor úgy gondolom, hogy a gyomortükrözést Önnél nem feltétlenül kell elvégezni. A gyomortükrözés azonban abszolút szükséges, ha az általam felsoroltak közül bármelyik tünet jelen van és ez esetben mindenképpen ajánlanám is, hogy forduljon orvoshoz.

A 24 órás nyelőcső impedancia vizsgálat

Tue, 16 Nov 2010 00:00:00 +0100

A gyomortartalom nyelőcsőbe történő visszaáramlása esetén beszélünk reflux betegségről, mely nyelőcső égést, ételelakadást, nyelési fájdalmat, köhögést, rekedtséget vagy akár asthma-szerű tüneteket okozhat. Sok esetben a nem savas kémhatású folyadék illetve akár gáz halmazállapotú refluxátum is panaszt okoz a betegnek, melynek hátterében elsősorban a nyelőcső nyálkahártya fokozott érzékenysége áll.

A reflux betegség legkorszerűbb és legbiztosabb vizsgáló módszere, a 24 órás nyelőcső impedancia mérés, mely ezen esetek igazolására is alkalmas. Az orron keresztül levezetett vékony katéter segítségével nem csak a visszaáramló anyag kémhatását, hanem annak halmazállapotát is meg tudjuk ítélni, ezáltal tudjuk igazolni a gáz reflux illetve a nem savas reflux jelenlétét. A vékony katéter a mérés időtartamára egy hordozható adatrögzítő „Holter” készülékhez van csatlakoztatva.

A vizsgálat elektromos ellenállás mérésen alapul, az ionokat tartalmazó folyadékok vezetőképessége jó, azaz elektromos ellenállása alacsony, ezzel szemben a gázok vezetőképessége igen rossz és következményesen magas az elektromos ellenállása. A vizsgálat fontos szerepet játszik a helyes kezelési stratégia kialakításában, a gyógyszerek típusának és adagolási módjának megválasztásában, amellyel a reflux betegség kezelhető.

Helicobacter pylori fertőzésemen nem segít a gyógyszer - mit lehet tenni?

Fri, 05 Nov 2010 00:00:00 +0100

Kedves Doktornő! Helicobacter pylori fertőzést igazoltak nálam, melyet két alkalommal végzett gyógyszeres kezeléssel sem sikerült kiírtani. Mit lehet tenni?

Kedves Kérdező!
Amennyiben a második eradikáció is sikertelen, akkor gyomortükrözés során vett szövettani minta tenyésztésre küldését követően a baktérium érzékenysége alapján lehet kezelni a fertőzést. Erre azonban nem mindenhol van lehetőség, ott ahol ezt nem lehet megtenni, mérlegelni kell, hogy feltétlenül szükséges-e a baktérium kiirtása. Amennyiben Önnek panasza már nincs, a gyomrában látható nyálkahártya eltérés nem igazolható, úgy a baktérium kiirtásától el lehet tekinteni.

A gyomorfekély és a nyombélfekély szövődményei

Fri, 05 Nov 2010 00:00:00 +0100

A gyomorfekély és nyombélfekély betegségek leggyakoribb szövődménye a vérzés, mely különböző formákban jelentkezhet. Legenyhébb esetben a vérzésnek látható jele nincs, csak speciális vizsgálattal mutatható ki a székletben emésztett vér, melynek tartós jelenléte azonban vashiányos vérszegénységet okozhat. Súlyos esetben azonban vérszékelés vagy vérhányás is kialakulhat, mely akár életet veszélyeztető állapotot is jelölhet. Ezen esetek mindenképpen azonnali orvosi beavatkozást igényelnek.

A fekély betegség súlyos szövődménye a gyomor illetve nyombél falának átlyukadása (perforatio), mely azonnali műtéti ellátást igényel. A fekélyátfúródás az esetek kb. 25 %-ában megelőző fekélyes tünetek nélkül alakul ki, ez különösen igaz a nem szteroid gyulladáscsökkentők okozta fekély betegség eseteire, melynek során a betegnek sok esetben még többszörös gyomorfekély esetén sincs panasza. A perforatio hirtelen kialakuló, heves hasi fájdalommal, verejtékezéssel, szapora szívveréssel jár, sok esetben már a panaszok illetve a beteg vizsgálata is felveti a gyanúját, melyet natív hasi RTG vizsgálattal tudunk igazolni.

Különösen a nyombélben illetve a gyomor kimenetében elhelyezkedő fekélyek esetén alakulhat ki szűkület, mely fokozatosan, lassan fejlődik ki és tartós hányással társul. Előrehaladott súlyos esetben műtéti megoldást igényel, azonban bizonyos esetekben lehetőség van gyomortükrözés kapcsán a szűkület tágítására is.

A nem szteroid gyulladáscsökkentők által okozott gyomorfekély

Tue, 19 Oct 2010 00:00:00 +0200

A betegség kialakulásában a két legfontosabb oki tényező a Helicobacter pylori fertőzés és a nem szteroid gyulladáscsökkentők szedése. A nem szteroid gyulladáscsökkentők egy a védekező mechanizmusban szerepet játszó anyag, a prosztaglandin szintéziséért felelős enzimet gátolják és ezáltal bontják meg az egyensúlyt. Ezen gyógyszereket elsősorban ízületi fájdalmak esetén alkalmazzák, éppen ezért idősebb életkorban lényegesen nagyobb a fogyasztásuk. Egyes felmérések szerint tartós szedésük mellett a betegek közel felében alakul ki felületes nyálkahártya sérülés (erosio) és 10-30 %-ban fekély betegség, mely akár életet veszélyeztető vérzést vagy akár gyomor kilyukadását (perforatio) is okozhatja.

A betegek vizsgálata kapcsán sok esetben találunk többszörös, egyidejűleg a gyomorban és a nyombélben is megjelenő fekélyt. A nyálkahártya sérülés megjelenésére a gyógyszer szedés első három hónapjában van a legnagyobb esély és különösen nagy a fekély betegség kialakulásának a veszélye abban az esetben, ha egyidejűleg Helicobacter pylori fertőzés is jelen van. Éppen ezért tanácsos hosszú ideig tartó gyulladáscsökkentő terápiát megelőzően a baktérium keresése és szükség szerint kiírtása, eradikációja.

A fekély betegség követése

Fri, 01 Oct 2010 00:00:00 +0200

A vizsgálattal lehetőségünk van a leggyakoribb ok, a Helicobacter pylori fertőzés kimutatására is szövettani mintavétel segítségével illetve gyomorfekély esetén mintát kell vennünk a fekély alapjából és széléből is.

A betegség kezelése gyomorsav csökkentő gyógyszerek alkalmazásával történik, valamint gyomornyálkahártya bevonó szerek segítik elő a fekély gyógyulását. Abban az esetben, ha a fekély hátterében Helicobacter pylori fertőzés igazolódik, úgy a baktérium kiírtására, ún. eradikációra van szükség. A baktérium kiírtásának sikerességét a kezelést követően 6-8 hét múlva kell ellenőrizni. Fontos tudni, hogy gyomorfekély esetén a fekélyt addig kell gyomortükrözés segítségével ellenőrizni, amíg az teljes mértékben meg nem gyógyul.

A fekély felfedezését követően 4-6 hét múlva szükséges kontroll endoszkópiát végezni, amennyiben a kontroll során a fekély még látható, úgy ismételt mintavételre van szükség a fekély alapjából és a széléből is, illetve a kezelés megkezdését követően 3 hónap múlva ismételt kontroll szükséges. Mindennek a jelentőségét az adja, hogy gyomorfekély hátterében gyomor tumor is állhat, mely sok esetben csak szövettani mintavétel során igazolódik.

Nyombélfekély felfedezését követően kontroll endoszkópia csak abban az esetben szükséges, ha a betegnek a panaszai a kezelést követően is tartósan fennállnak, vagy a fekély betegség szövődményének tünetei lépnek fel, így pl.: vérzés, gyomor ürülési zavart okozó szűkület.

Nyombélfekélyem van. Meddig kell szednem a gyógyszert?

Fri, 01 Oct 2010 00:00:00 +0200

Kedves Doktornő!
2 hete gyomortükrözés során nyombélfekélyt állapítottak meg. Mennyi ideig kell gyógyszert szednem?

Kedves Kérdező!

A fekély betegség leggyakoribb oka az ún. Helicobacter pylori fertőzés. Amennyiben Önnél sikerül ezt a kórokozót igazolni, úgy 1 hetes antibiotikus és savszekréciót gátló kezelés szükséges, majd azt követően 4-6 hetes, a fekély gyógyulását biztosító savszekréció gátló terápia. Amennyiben a baktérium nem mutatható ki, úgy a 4-6 hetes kezelés általában elegendő, ritkán a panaszok stagnálása esetén kell tovább is gyógyszert alkalmazni, de ezt leginkább Ön fogja érezni. Fontos tudni azonban, hogy a savszekréció gátló gyógyszereket (elsősorban az ún. proton pumpa gátlókat) nem szabad egyik napról a másikra elhagyni, csak fokozatosan szabad leépíteni a kezelést, mert hirtelen elhagyva a gyógyszert az ún. visszacsapás jelensége következik be, melynek során hirtelen kezd el sok savat termelni a gyomor, mely ismét komoly panaszokat okozhat.

A Helicobacter pylori fertőzés kimutatása

Tue, 21 Sep 2010 00:00:00 +0200

Előfordulását tekintve, általánosságban elmondható, hogy a lakosság kb. 50 %-a fertőzött, fejlődő országokban azonban kb. 80-90 % az előfordulási gyakorisága. Emberről emberre terjed, a fertőzés általában már gyermekkorban megtörténik, majd a Helicobacter pylori a gyomorban illetve ritkábban a nyelv háton telepszik meg. A baktérium sok esetben semmiféle panaszt nem okoz, azonban gyomorfekély illetve nyombélfekély, gyomornyálkahártya gyulladás, ritkán gyomor daganat kialakulásában is szerepet játszhat. Kimutatása panaszok megjelenése esetén szükséges, szűrő jelleggel, panaszmentes betegnél nem indokolt keresni.

Kimutatására lehetőségünk van gyomortükrözés kapcsán, mintavétel segítségével, hiszen a kórokozó a gyomornyálkahártya felszínén található nyák rétegben helyezkedik el, mely szövettanászok számára jól látható. Szövettani minta tenyésztésre is küldhető, illetve egyes laborokban lehetőség van a minta azonnali vizsgálatára, mely indikátort tartalmazó táptalaj segítségével történik.

A Helicobacter pylori jelenléte kimutatható gyomortükrözés nélkül is, bár a legújabb szakmai ajánlások szerint első igazolása szövettani mintavételből javasolt, a nem kellemetlen, nem invazív vizsgálatokat kontrollra javasolják. A baktérium nem invazív kimutatására lehetőség van kilégzési teszt segítségével, illetve vérvétel során a fertőzésre utaló ellenanyag mérésével, valamint történhet a kimutatása székletből is, melyet elsősorban gyermekeknél végeznek, erre azonban jelenleg csak kevés laborban van lehetőség.

A reflux betegség kivizsgálása

Wed, 18 Aug 2010 00:00:00 +0200

Amennyiben a beteg 40 év alatti és nincsenek riasztó, alarm tünetei, azaz nem vérszegény, nincs vérzésre utaló jele, nyelési nehezítettsége, tartós hányása és nem fogy, úgy el lehet tekinteni a gyomortükrözés elvégzésétől. Bár legújabban az esetleges szövődmények, mint a nyelőcső nyálkahártya átalakulása (szaknyelven Barrett metaplasia) feltérképezésére ajánlják az élet folyamán legalább egy alkalommal a tükrözés elvégzését. Amennyiben a tünetek alapján felállítható a kórisme, úgy 4-6 hetes gyomorsav termelést gátló kezelés bevezetése szükséges, ha a beteg panaszai emellett nem szűnnek meg, úgy a gyomortükrözés nem kerülhető el. A tükrözés során a reflux betegek kb. 60 %-ában nem látható nyálkahártya eltérés, emiatt jelenleg a savas reflux egyértelmű igazolására a leginkább megfelelőnek tartott módszer a 24 órás nyelőcső pH monitorozás.

Az egyik legújabb vizsgáló módszer az ún. nyelőcső impedancia mérés, melynek során nem csak a nyelőcsőben észlelhető pH-t lehet mérni, hanem a nyelőcsőbe visszafolyó gyomortartalom ellenállása alapján az is megállapítható, hogy ez a refluxátum gáz vagy folyadék halmazállapotú. A kivizsgálásban ezen túl végezhető nyelőcső nyomásmérés, szaknyelven manometria, melynek segítségével a betegség hátterében álló esetleges okokat tudjuk kiszűrni. Ma már elsősorban csak műtéti beavatkozás előtt történik nyeletéses röntgen vizsgálat, melynek segítségével rekeszsérv jelenléte igazolható.

Nehezen nyelek - elkerülhetetlen a gyomortükrözés?

Wed, 18 Aug 2010 00:00:00 +0200

Kedves Doktornő! Nagyon régóta van égő-maró fájdalmam a szegycsontom mögött, ami savlekötő mellett átmenetileg szűnik. Az elmúlt időszakban azonban az égő érzés mellett időnként étel elakadást érzek a nyelőcsövemben, sokszor csak víz ivása mellett megy le a falat. A kérdésem, hogy Ön szerint feltétlenül szükséges a tükrözés elvégzése?

Kedves kérdező! A nyelési nehezítettséget mindenképpen riasztó tünetnek kell tekinteni, ezért feltétlenül szükséges a gyomortükrözés elvégzése. Természetesen a tünete esetében nem kell azonnal a legrosszabbra gondolni, hiszen a reflux betegség következtében kialakuló gyulladás, a nyelőcső alsó szakaszán kialakult hegesedés vagy a nyelőcső és a gyomor közötti záróizom nyomásának a növekedése mellett is megjelenhet nyelési nehezítettség, de ennek tisztázása csak tükrözés során lehet. Amennyiben a gyomortükrözés eltérést nem talál, úgy nyelőcső nyomásmérés, azaz manometria elvégzésére van szükség.

Gyomorpanasz nélkül köhögök - lehet reflux?

Wed, 18 Aug 2010 00:00:00 +0200

Kedves Doktornő! Hónapok óta köhögök, aminek a hátterében a fül-orr-gégész reflux betegséget gyanít. A gondom az, hogy nekem viszont nincsenek gyomor panaszaim, így is alá kell vetnem magam a kivizsgálásnak?

Kedves Kérdező! A reflux betegség sok esetben nem típusosan, gyomor panaszokat okozva jelentkezik, hanem előfordulhat idült gégegyulladás, tartós, száraz köhögés, krákogás, rekedtség, sőt még asthma hátterében is. Ezen betegek mindössze 30-40 %-ánál vannak egyidejűleg jelen típusos tünetek (gyomorégés, savas felböfögés) is. A légúti tüneteket okozó reflux betegség kezelése emelt dózisú, legalább 3 hónapos gyomorsav termelést gátló gyógyszer alkalmazásával történik. Ezért érdemes a kivizsgálást elvégezni.

Reflux betegség szövődményei

Wed, 18 Aug 2010 00:00:00 +0200

Amennyiben a nyelőcső ezen öntisztító rendszere károsodik, úgy a gyomortartalom hosszabban időzik a nyelőcsőben, ezáltal tudja a savval szemben érzékeny nyelőcső nyálkahártyát károsítani. A nyálkahártya az irritáció hatására gyulladásba jön, ezen a területen a nyálkahártya folytonosságának hiánya - orvosi szaknyelven erosio - alakulhat ki, mely különböző mértékű lehet a folytonosság hiány nagysága alapján. Súlyosabb esetben fekély is kialakulhat, melyből komoly vérzés indulhat meg. A fekély gyógyulása során heges szűkületet okozhat. Szűkület a betegek körülbelül 10 %-ában jelentkezik és szilárd ételek mellett kialakuló nyelési nehezítettség formájában jelenik meg.

Tartós irritáció következményeként a nyelőcső nyálkahártyája átalakulhat, szaknyelven Barrett metaplasia jelenhet meg, mely a nyelőcső alsó harmadában alakulhat ki, különböző hosszúságú, lazac színű eltérésként észlelhető gyomortükrözés során, jelenlétét szövettani mintavétellel lehet igazolni. Jelentőségét az adja, hogy ezen átalakult nyálkahártya területéről kezeletlen eseteben daganat fejlődhet ki. Barrett metaplasiát a refluxos panaszok miatt gyomortükrözésen átesett betegek kb. 10 %-ában lehet igazolni, ezen betegek követése, gondozása elengedhetetlen, súlyosabb szövettani elváltozás esetén a nyálkahártya eltávolítása, esetenként műtéti beavatkozás szükséges.

Életmódbeli tanácsok reflux betegség esetén

Wed, 18 Aug 2010 00:00:00 +0200

A nyelőcső és a gyomor között található egy izom gyűrű, mely megakadályozza a gyomortartalom nyelőcsőbe történő visszajutását, ezen izom gyűrű meggyengülése, vagy mellüregbe történő visszajutása elősegítheti a reflux betegséget. Bizonyos ételek, így a csokoládé, zsíros ételek, a hagyma, menta, szénsavas italok, az alkohol és a dohányzás is csökkenthetik ezen záróizom nyomását, ezáltal refluxot válthatnak ki.

A betegség kezelésének alap pillére ezen táplálékok fogyasztásának mérséklése illetve az alkohol fogyasztás és a dohányzás mellőzése. Éjszaka ágyunk fejvégének megemelésével szintén gátolhatjuk a gyomortartalom nyelőcsőbe történő visszafolyását, valamint az által, ha lefekvés előtt 2 órával már nem táplálkozunk. A megnövekedett hasüregi nyomás szintén kiválthatja a panaszokat, hiszen hatására könnyebben juthat vissza a gyomorbennék a nyelőcsőbe. Minden olyan állapot, ami hasüregi nyomásfokozódással jár, kiválthat refluxot, így az elhízás, terhesség, de gyomorürülési zavar mellett is megjelenhet.

Testsúlycsökkentés, szoros öv, vagy szoros ruházat kerülése a hasüregi nyomást csökkentve segíthet. A rendszeres, kis mennyiségű étkezés a gyomorbennék csökkentése révén segít. A savtermelés fokozásával, ezáltal a sav mennyiségének növelésével okozhatnak panaszokat a citrusfélék, erős teák, kávé, bors, mustár, torma, ecet, paradicsom. Ezen ételek-italok kerülése szintén sokat segíthet a reflux megelőzésében.

Terhes vagyok - milyen gyógyszert használhatok?

Wed, 18 Aug 2010 00:00:00 +0200

16 hetes terhes vagyok és az elmúlt hetekben nagyon sok savam van, éjszaka sem tudok tőle aludni. Milyen gyógyszert használhatok?

Kedves Kérdező! Jelenlegi ismereteink alapján a gyomorsav termelést gátló gyógyszerek nem alkalmazhatók terhesség során, egyenlőre még nem bizonyított a biztonságosságuk. Gyomorsav lekötő készítmények, amelyeket vény nélkül is meg tud venni, többnyire biztonságosan alkalmazhatóak. Ugyancsak biztonságosan alkalmazhatók a gyomornyálkahártyát bevonó szerek.

Kiütéseim miatt gyomortükrözésre akarnak küldeni

Wed, 18 Aug 2010 00:00:00 +0200

Kedves Doktornő! Az elmúlt hetekben testszerte kiütéseim jelentkeztek. A bőrgyógyászom gócot keres a hátterében, ezért elküldött gasztroenterológushoz. Nem szívesen vetem alá magam gyomortükrözésnek, Ön szerint erre feltétlenül szükség van?

Kedves Kérdező! A bőrgyógyásza elsősorban az ún. Helicobacter pylori fertőzést akarja kizárni, ami valóban gócként szerepelhet és bőrkiütés hátterében is állhat. Ez a baktérium ugyan a gyomorban telepszik meg, a kimutatásához nem kell azonban feltétlenül gyomortükrözés. Van lehetőség pl. kilégzési teszt elvégzésére is, ami mindössze fél órát vesz igénybe és nem fájdalmas, nem kellemetlen. Emellett bőrkiütés hátterében májbetegség, lisztérzékenység, ételallergia is állhat, én javasolnám ez irányú vizsgálatát is.

A reflux betegség nem típusos tünetei

Tue, 17 Aug 2010 00:00:00 +0200

A reflux betegség a gyomortartalom nyelőcsőbe történő viszaáramlásából adódó állapot, a beteg számára kellemetlenséget okozó tünetek, esetleges szövődmények összességét jelenti. Legismertebb tünete a gyomorégés, mely a has felső részében érzett égető-maró érzést jelenti. Emellé társulhat savas regurgitáció, émelygés, hányinger, súlyosabb esetben nyelési nehezítettség, nyelési fájdalom is. A reflux betegség azonban ezen kívül sokkal alattomosabban is megjelenhet. Leggyakrabban visszatérő, száraz köhögés, krákogás, tartós rekedtség hátterében igazolható. Gyorsan vagy könnyen romló fogak, kellemetlen szájszag, nem szív eredetű mellkasi fájdalom mellett is gondolni kell a nyelőcsőbe és a szájüregbe visszaáramló savas refluxra. Gyakran fül-orr-gégészek által észlelt idült gégegyulladást, torokgyulladást, vagy tüdőgyógyászok által felismert asthmát okozhat.

Ezen atípusos tünetek mellett viszont csak mindössze 30-40 %-ban észlelhető jellegzetes, típusos tünet, ami segíthetne a probléma felfedezésében. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy ezen betegek esetében a gyomortükrözéses vizsgálat nagyon kevés, általában minössze 10-15 %-ban jelez látható refluxos tüneteket. Mindezek ellenére, tartósan alkalmazott gyomorsav termelést gátló gyógyszerek mellett a nem típusos tünetek is teljesen megszűnnek, bár általában a tünetmentességet csak később érik el a betegek, mint típusos, jellegzetes panaszok esetén. 2-3 hónapos, napi 2-szer alkalmazott emelt dózisú gyomorsav termelést csökkentő gyógyszer (pl.: pantoprazol, esomeprazol, lansoprazol, omeprazol) szedése mellett érhető el jelentős javulás.